tudósgéniuszok

A tudósgéniuszok kiválasztásában a Nobel-díj jelentette a meghatározó ismérvet (Czeizel, 2002). A szülőföldet, anyanyelvet és a kulturális kötődéseket tekintve 3 magyar és 6 magyar születésű Nobel-díjassal büszkélkedhetünk (lásd: táblázat). Közülük azonban Kertész Imre író. A maradék 8 tudós közül egyedül Lénárd Fülöp (Phillip von Lenard) magyar születése vitatható, mivel ugyan a történelmi Magyarországon, Pozsonyban született, ott is járt magyar iskolába és sokáig magyar állampolgár volt, de szülei német nemzetisége miatt ő is német anyanyelvűnek számít.

A nyolc tudós mind férfi, Lénárd kivételével Budapesten születtek, mégpedig jómódú családok gyermekeként. Nem hagyható említés nélkül, hogy közülük öten zsidó származásúak voltak. A 4000 éves írás-olvasásra alapozott zsidó kultúra nagy vívmánya a tudásnak és a vagyonnak mint két legfontosabb társadalmi értéknek az elfogadása. E családokban ezért igen nagy súlyt helyeztek gyermekeik legmagasabb szintű iskoláztatására a legjobb gimnáziumokban: akkor a fasori Evangélikus, Piarista és a Markó utcai Reál Gimnázium Európa legjobb tanintézményei közé számítottak.

A hazai egyetemek színvonalát már nem találták elégségesnek, ezért többségük Európa vezető városainak világhírű egyetemein fejezte be tanulmányait. Erre kivételes képességeik mellett nyelvtudásuk és szüleik anyagi helyzete nyújtott lehetőséget. Ugyanakkor így olyan személyes ismeretségekre is szert tettek, amelyek későbbi pályafutásukat meghatározták.

Végzettségük megszerzése után szerettek volna itthon dolgozni, de hamarosan kiderült: nem kapnak képességeiknek megfelelő munkafeltételeket. Így mindannyian külföldre távoztak, és a Nobel-díjat - az egy Szent-Györgyi kivételével - már az új, választott hazájukban kapták meg.

A tudósgéniuszság gyökereit kutatva kivételes általános értelmességük tűnik a meghatározónak. Többük ugyan a speciális mentális képességek terén is kivételesnek számított (ilyen Békésy György érzékszervi érzékenysége, különösen tapintása, Lénárd Fülöpnek a kísérletekhez szükséges műszerek előállításában való kivételes készsége, Wigner Jenő és Harsányi János matematika képessége), de itt valamiféle általános jellegzetesség nemigen igazolható. Természetesen kreativitásuk is fontosnak ítélhető, különösen Szent-Györgyi Albert, Gábor Dénes és Oláh György munkásságában, de azért ez alapvetően különbözik a művészek kreativitásától. Ők a kreativitásra jellemző "másképp" (divergens) gondolkodásukat is az értelem kontrolljának vetették alá, és ez a művészekről csak ritkán mondható el. Végül motivációjuk miután rátaláltak életük fő küldetésére - is különlegesnek mondható.

Kutatásaikat nem munkának, hanem élvezettel végzett szenvedélynek tekintették.  

A magyar és magyar születésű Nobel-díjasok
Név	Születés			Halálozás		Végzettség (foglalkozás)	Nobel-díj
	éve	helye		éve	helye		típusa	éve
Magyar állampolgárok
Szent-Györgyi Albert	1893		Budapest	1986	Woods Hole (USA)	biokémikus	orvosi	1937
Hevesy György	1885		Budapest	1966	Freiburg (Németo.)	bémikus	kémiai	1943
Kertész Imre	1929		Budapest	-	-	író	irodalmi	2002
Magyar születésűek
Lénárd Fülöp	1862		Pozsony	1947	Messelhausen (Németo.)	kémikus	fizikai	1905
Békésy György	1899		Budapest	1972	Honolulu (USA)	kémikus, fizikus	orvosi	1961
Wigner Jenő	1902		Budapest	1995	Princeton (USA)	vegyészmérnök	fizikai	1963
Gábor Dénes	1900		Budapest	1979	London (UK)	elektromérnök	fizikai	1971
Oláh György	1927		Budapest	-	-	kémikus	kémiai	1994
Harsányi János	1920		Budapest	2000	Berkeley(USA)	gyógyszerész	közgaz- dasági	1994

         Géniusznak nevezzük a különleges, párját ritkító szellemi teljesítményre képes embereket. (Helyesebb ezt a megnevezést használni a közkeletűbb, de a hétköznapi nyelvben már lejáratott zseni helyett.)

     A szó eredete a görög időkig nyúlik vissza, amikor úgy vélték, hogy a kivételes alkotás létrejöttekor az istenek jóvoltából a Géniusz szállt bele a művészbe, hozzásegítve ezzel a rendkívüli teljesítményhez. A géniuszságot - ebből következően - kezdetben emberfeletti eredetűnek tartották, amit alátámasztott az alkotást gyakorta kísérő ihletettség lázas állapota is.

    Később veleszületett, tehát genetikai okokra vezették vissza, és e gondolatmenetből adódóan a gének sajátos kombinációja, tehát a jóisten, illetve a szerencse vagy a "sors" dönti el kiből lesz - lehet géniusz.