Túl nagy a lábnyomunk, mit tehetünk ellene?
Tasi Katalin 2011.05.11. 23:43
Vajon mekkora az ökológiai lábnyoma egy gyereknek, vagy egy országnak? Érdekes kérdés mindazoknak, akik felelősen gondolkodnak a környezeti kérdésekről és az emberiség jövőjéről. Az országos biológia versenyre bejutott gyerekekre mindez bizonyára igaz.
A pestszentlőrinci Bókay Árpád Általános Iskolában az országos biológia verseny helyszínén a lépcsőn felfelé menet elgondolkodtató feliratokkal szembesültek a vendégek. „Tudod-e, hogy mi az ökolábnyom? Az ökolábnyom megmutatja, hogy egy ország a Föld nyersanyag, energia, víz és élelmiszerkészletéből mennyit használ fel a jelenlegi életszínvonalának fenntartásához” – adta meg a választ a padló matrica. Aki nem értette volna az állítást, azoknak aprócska és nagyra nőtt talpnyomok mutatták a különbséget. Az Indiát vagy Etiópiát jelképező talpnyomok egészen kicsik. Míg Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok „lábnyomai” a sokszorosukra nőttek az összehasonlításban. Ám az ország különböző pontjairól érkezett felső tagozatos általános iskolásoknak mindez már nem újdonság.
- A Bókay Iskola már tizenharmadik alkalommal hirdette meg a versenyt. Idén összesen 59-en vettek részt a döntőben, hogy összemérjék felkészültségüket, tudásukat – mondta Krakkerné Berki Hajnalka szervező, aki egész évben irányítja a versenyt. A felkészüléshez szükséges témákat, a feladatokat az interneten teszik közzé. A gyerekek pályamunkáit önálló kiállításon mutatják be a verseny helyszínén.
Igazi reklámplakátoknak is beillő ötletességgel, humorral, és ismeretterjesztési szándékkal készültek el az idei alkotások. Az ötödik-hatodikosok a vegyszermentes gyomirtás módszereit dolgozták fel a plakátokon, a hetedik-nyolcadik évfolyamosok pedig a vöröskereszt munkáját mutatták be. A felnőtt kísérők, a vendégek nem győztek álmélkodni a folyosói kiállítást szemlélve a gyerekek munkáin.
Közben a versenyzők a tantermekben gondolkodtak az írásbeli munka feladatlapjai felett. A verseny harmadik elemeként a szóbeli vizsgarész következett. Öt témából készültek fel, melyből egyet kellett ismertetniük. Mint a felnőtt profik, úgy vetítették a gyerekek az előadásokat, a fotókat. Volt, aki a saját készítésű savanyú káposztáról mesélt, mások a madarak megfigyelését ismertették. Itt kerültek sorra az ökolábnyom számítások is, melyeket az osztálytársak körében kellett elvégezni. A gyerekek valódi felelősségtudattal mondták el, hogy miképp lehetne a saját energia-és vízfogyasztásukat, a felesleges csomagolóanyag használatukat csökkenteni. Miképp gondolkodnak a környezetüket és az életmódjukat károsító hatásokról.
A versenyt két rutinos diák nyerte meg. A hatodik osztályos Szíjjártó Péter Szeghalomról, a Tildy Zoltán Általános Iskolából érkezett. Tavaly is ő nyert. Akkor ötödikesként szerezte meg a legjobbnak járó helyezést. A hetedik-nyolcadikosok között Veres Anita, az egri Dobó István Általános Iskola tanulója érte el a legtöbb pontot. Előző évben még hatodik helyezettként távozhatott erről a versenyről.
A verseny értékelésekor a zsűri tagjai elmondták, hogy a gyerekek évről évre felkészültebben érkeznek. H. Nagy Anna, az ELTE Pedagógikum Központjának docense nagyra értékelte a látottakat. Hangsúlyozta, hogy a diákok érdeklődését az élménypedagógia módszereivel lehet fokozottan irányítani. Az iskolai oktatásban a gyerekek által végzett kísérletek, megfigyelések, elemzések feladatai különösen segítik a természettudományos tantárgyak iránti érdeklődés felkeltését és tanulását. Az országos biológia verseny feladatai éppen ilyenek voltak. Igazi élményt jelentettek minden résztvevőnek: azoknak is, akik versenyeztek, azoknak is, akik zsűriztek.
A Bókay Árpád Országos Biológia verseny idei megszervezését az Európai Unió támogatásával létrejött Géniusz Tehetségsegítő Program, a Peremvárosi Prímák Projekt valósította meg.
Fotó, szöveg: Tasi Katalin, o2 Média
|